Ortopédia
Rendelőintézetünk kiemelt munkát végez a kutyák és macskák mozgásszervi problémáinak diagnosztikájában.
Orvosaink közül, Dr. Sükösd László nagy gyakorlattal rendelkezik a különböző sántaságot okozó betegségek diagnosztizálásában, munkájét modern, digitális röntgenkészülék, nagy teljesítményű ultrahang készülék és központi vérlaborba küldött mintalehetőség segíti a sántaság pontos okának felderítésében.
A sebészeti központunk műtője lehetővé teszi az ortopédiai műtétek elvégzését is.
Az ortopédiai műtéteket igénylő esetekben, szinte bármilyen ismert és modern ortopédiai műtét megoldható a térdszalag szakadástól a csípőprotézis beültetéséig. Ezek a műtétek kifejezetten nagy gyakorlatot igényelnek, a műtéteket a klinika vezetője, Dr. Sükösd László végzi, közel 10 éves ortopédiai gyakorlattal.
Mozgászavarhoz vezethet a végtagok fejlődési rendellenessége, a végtagot vagy a gerincet ért sérülés, de mozgászavart okozhat továbbá az agy vagy akár egy hasüregi szerv betegsége is.
A rutin sántaság vizsgálat során elsőként behatároljuk, hogy végtag eredetű, vagy más, pld. idegrendszeri eredetű-e a mozgászavar. Ezt követően a végtag eredetű sántaságnál lokalizáljuk a fájdalom forrását. Végül a fájdalom forrásáért felelős izületről kétirányú röntgenfelvétel segítségével megállapítjuk a sántaság pontos okát. Amennyiben az előbbiek alapján nem lenne egyértelmű a diagnózis, lehetőségünkben áll speciális vérvizsgálat (pld. Lyme kór esetén), ultrahang vizsgálat elvégzése ill. javasolhatjuk arthroszkópia, CT, MRI, vagy scintigráfiás vizsgálat elvégzését.
A csípő ill. a könyökizületi diszplázia a nagytestű kutyák egyik leggyakoribb mozgásszervi betegsége. A betegség fiatal korban, kezdetben enyhe tünetekkel, enyhe mozgászavarral kezdődik, majd idősebb korban a csípőizületek súlyos kopása esetén komoly mozgászavarral járhat.
A diszplázia szűrővizsgálatára két okból kerülhet sor:
- Egyik leggyakoribb ok a kutya csípőizületének vizsgálata miatt végzett un. előszűrés ill. a kutyatenyésztéshez vagy sportoláshoz un. végleges szűrés miatt kérünk diszplázia szűrést.
- A másik ok, amikor diszplázia vizsgálatot kérhetünk a kutyánk sántasága ill. mozgászavara lehet, ahol a diszplázia szűrést egy teljes sántaság vizsgálat előzi meg, ami alapján az állatorvos javasolhatja a diszplázia szűrést.
Diszplázia előszűrést érdemes már fiatal korban (akár fél éves kora körül) elvégeztetni kedvencünkön. Az ebben az életkorban észlelt csípőizületi diszplázia
gyógyszeresen vagy műtétileg még időben kezelhető.
Végleges diszplázia szűrést, ami ma már a korrekt kutyatenyésztés vagy sportoltatni kívánt kutyánk egyik alap feltétele egy éves kor után végzünk.
A hat hónapos előszűrésből szintén megállapítható a vagy már meglévő vagy kialakulófélben lévő diszplázia.
A rendelőintézetünk diszplázia szűréseit enyhe bódításban végezzük, a szűrést követően a kutyákat ébren adjuk haza.
A felnőttkori, végleges szűrések értékelési szempontjait részletesen elmagyarázzuk a tulajdonosoknak, a röntgeneket igény szerint a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesülethez (MKOE) juttatjuk. A Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület a felvételek bírálatára szakosodott bizottság.
Az MKOE hivatalos szűrőállomásaként a nálunk végzett diszplázia szűrések minőségi követelményeit garantáljuk.
A csípőszűréshez hasonlóan rendszeresen végzünk könyökdiszplázia szűrést ill. válldiszplázia, váll OCD szűrést is. Sok érintett nagytestű fajtákban az utóbbi években a könyökízületi diszplázia gyakorisága nem csak elérte de meg is haladta a csípődiszplázia gyakoriságát, ezért már az előszűrés ill. végleges szűrés alkalmával érdemes megvizsgálni a könyökízületeket is.
A diszplázia szűrések nem csak tenyésztési szempontból, hanem a sántaságdiagnosztika szempontjából is lényegesek. Mivel rendelőintézetünk kiemelt módon foglalkozik sántaságdiagnosztikával ill. diszplázia kezeléssel, ezért a mozgászavarral érkező kutyák esetében is gyakran végzünk diszplázia szűrő vizsgálatot.
A diszplázia szűréseket rendelőnkben bármelyik hétköznapi napokon nyitvatartási időnknek megfelelően időpontra történő érkezéssel végezzük.
A csípődiszplázia miatt kialakuló sántító illetve mozgászavarral közlekedő kutyák esetében gyakran indokolt lehet diszplázia műtét elvégzése, hogy fájdalmaik illetve mozgászavaruk megszűnjön.
A könyökdiszplázia súlyosabb formájának kialakulásakor, a könyökízületben már levált porcok eltávolításával vagy szükség esetén az egyik alkarcsont oszteotómiájával (ez utóbbira ritkábban van szükség) biztosítható a fájdalommentes járás.
A diszplázia műtétek a ma ismert legbiztonságosabb altatásban, isofluranos gépi altatásban folynak, a betegek állandó monitorozása (légzésfigyelő ill. pulsoximéteres monitorok) közben, megnövelve ez által az altatás biztonságát. Műtéteink sikeréhez a nagy szakmai gyakorlat, a folyamatos továbbképzések, a korszerű műszerpark ill. a kiemelkedő minőségű implantátumok egyaránt hozzájárulnak.
A műtétek utáni mihamarabbi felépülés érdekében teljes körű fizioterápiás kezelést biztosítunk betegeink részére.
Porckorongsérv
Gyakori porckorongsérvvel találkozhatunk kistestű kutyák esetén, amikor a kutya mindkét hátsó lábára hirtelen lebénul, mozgásképtelenné válik (népies nevén tacskóbénulás). Ha ilyen tüneteket tapasztal, azonnal forduljon állatorvoshoz. Ugyanis ahhoz, hogy gyógyszeresen vagy műtéti úton visszafordítsuk a folyamatot nagyon rövid idő áll a rendelkezésre.
A gerinctájéki fájdalommal, bénulásos tünettel érkező állatok részletes neurológiai vizsgálatával meghatározzuk a gerincvelő sérülésének mértékét. Vizsgáljuk a végtagok tónusát, a mellső és a hátulsó végtagok ín- és helyzetérzékelési reflexeit, a felületes és a mély fájdalomérzet meglétét, a gerincoszlop fájdalmasságát.
Az alapos neurológiai vizsgálattal és natív röntgenfelvétel készítésével ugyan a gerincvelő sérülésének helye megjósolható, a porckorongsérv pontos lokalizációjának meghatározásához kiegészítő vizsgálatra, a gerinccsatorna megfestésére (myelographia) vagy egyéb képalkotó vizsgálatra (CT, MRI) van szükség.
A myelographia során egy, a röntgen felvételen látható kontrasztanyagot juttatunk a gerinccsatornába, pontosan a gerincvelő és az azt körülvevő un.: kemény gerincburok (dura mater) közé. Ezt követően az állatot kb.: 45°-os szögben egy erre alkalmas asztalon lógatjuk, így a kontrasztanyag addig folyik a gerinccsatornában, amíg a gerincvelőt összenyomó porckoronghoz ér. Az így készített RTG felvételen az összenyomatást okozó előesett porckorong helye egyértelműen, az oldaldetermináció pedig általában meghatározható.A myelographia nagy előnye, hogy a betegvizsgálat helyén, azonnal elvégezhető, hátránya, hogy az altatásban történő vizsgálat invazív beavatkozás, mely után különféle szövődmények alakulhatnak ki.
A CT és az MRI vizsgálat legfőbb előnye, hogy nem invazív beavatkozások, de az altatásban történő ezen képalkotó eljárásoknak is vannak hátrányai. Míg a CT vizsgálattal csak egy behatárolt terület (pl.: koponya, mellkas) vizsgálható át tüzetesen, addig a meglehetősen költséges MRI az egész gerincoszlop vizsgálatára alkalmas eljárás.
A porckorongsérv pontos helyének meghatározását követően az adott gerincszakaszon un.: decompressio-s műtétet hajtunk végre.
A porckorongsérv diagnosztikája és gyógykezelése talán az egyik legnehezebb, de egyúttal az egyik legszebb feladat. Ugyanis a porckorongsérv műtéte csak lehetőséget biztosít a gyógyulásra, de mégis a betegek döntő hányada a műtétet követő 4 héten belül ismét jár.
CEC (Cauda Equina-szindróma)
Ugyancsak gyakran előfordul praxisunkban a nagytestű kutyák CEC szindrómája, ami hátsó végtag gyengeséget ill. mozgászavart okoz. Mind a porckorongsérv mind a CEC szindróma esetén kiemelten foglakozunk ezen gerincbetegségek diagnosztikájával (myelográfia) ill. ezen betegségek műtéti ellátásával.
A C.E.C diagnosztikájának legfontosabb lépése a kórelőzmény megismerése után (hátulsó testfél gyengeség, rogyadozás, széklet-vizeletürítési problémák, fájdalom stb.) az alapos klinikai vizsgálat, mely során a gerinctájék fájdalmasságát, a hátulsó végtag reflexeit, a fájdalomérzet meglétét vizsgáljuk.
Amennyiben a klinikai tünetek indokolják kiegészítő vizsgálatként elsősorban a röntgenvizsgálat jön szóba, mely során a gerincoszlop ezen szakaszáról oldalirányú felvételt készítünk.
Amennyiben a klinikai tünetek és az oldalirányú röntgenfelvétel alapján a C.E.C. alapos gyanúja felmerül további vizsgálatokkal kell kizárnunk egyéb gerincbetegségeket ill. megerősíteni a C.E.C. diagnózisát.
Az egészséges ágyék-keresztcsonti (lumbo-sacralis) régió sematikus képe. Az utolsó ágyékcsigolya és a keresztcsont egy magasságban látható, a gerincvelő nincs összenyomatás alatt.
Az utolsó ágyékcsigolya és a keresztcsont közötti porckorong előesése (discus protrusio) és ennek következtében kialakult cauda equina compressio.
Az utolsó ágyékcsigolya és a keresztcsont közötti instabilitás (instabilitas articularis lumbo-sacralis) következtében a keresztcsont megbillen és a gerinccsatornát beszűkítve a gerincvelő összenyomatását eredményezi. Sematikus kép.
Az egyik ilyen vizsgálat a gerincfestés vagy myelographia, mely során a gerincvelőt körbevevő térbe, az agy-gerincvelői folyadékba röntgenkontraszt anyagot juttatunk és sorozatos felvételekkel ellenőrizzük annak áramlását. Ennek előnye, hogy a kontrasztanyag lefutása során az egyéb gerincszakaszok is kirajzolódnak, és ezek esetleges betegségeit is diagnosztizálhatjuk. A gerincoszlop hátsó szakaszáról 1db teljesen hajlított és 1 db teljesen nyújtott beállítású RTG felvételt készítünk. Ha a két felvétel között jelentős különbséget tapasztalunk a C.E.C. biztosan diagnosztizálható.
A másik invazív diagnosztikai eljárás a durographia, mely során a röntgenkontraszt anyagot a durazsák körüli térbe (epiduralis tér) juttatjuk és így indirekt módon ábrázoljuk a gerincvelő esetleges összenyomatását. A vizsgálat során a kontrasztanyag telődési hiánya jelzi az összenyomatást és annak mértékét.
A diagnosztika legmodernebb vizsgálati módszere az MRI vizsgálat (sajnos erre nincs nálunk lehetőség), mely során altatásban, invazív beavatkozás nélkül kaphatunk átfogó képet a vizsgálni kívánt gerincszakaszról.
Diagnózis
A térdszalag szakadás diagnosztizálása gyakran nehézségekbe ütközik a nem kifejezetten ortopédiával foglalkozó állatorvosok számára. Ezért ha a kutya sántasága nem javul az állatorvos által adott fájdalom csillapítók hatására érdemes mihamarabb ortopédiával foglalkozó specialista segítségét kérni. Sebészeti központunkban nagy gyakorlattal és biztonsággal időben diagnosztizáljuk a térdszalag szakadásokat. A diagnózis pontos felállítását segítik a röntgen ill. szükséges esetben az ultrahang készülékeink is.
Szövődmények
A szalag szakadását követően kialakult térdízületi instabilitás súlyos, bizonyos idő után már visszafordíthatatlan térdízületi károsodáshoz vezet, ami egy életre szóló súlyos sántaságot okozhat, ezért az időben való felismerése rendkívül lényeges.
A szalag szakadását követően a hátra felé lejtő sípcsonti izfelszín miatt a térdízületet alkotó csontvégek elcsúsznak egymáshoz képest, ami súlyos porckárosodást eredményez.
Kezelés
Kizárólag műtéti úton kezelhető. A gyógyszeres kezelés hiába való és eredménytelen, a kutyák sípcsonti felületének ferde hajlásszöge miatt.
Hagyományos műtétek: különböző szalagpótló műtétek (Flo, Lateral suture, Extracapsularis), amelyek az anatómiai eltéréseket nem korrigálják, csak az elszakadt szalagot pótolják. Kistestű állatoknál még használható, de nagytestűeknél csak minden egyéb körülményt mérlegelve javasolt (pl. idős, már keveset mozog, …)
Modern műtéti eljárások: TPLO (Tibia Plateau Leveling Osteotomy), TTA (Tibial Tuberosity Advancement), CWTO (Cranial Wedge Tibial Osteotomy): ezek nem pótolják, hanem kiváltják az elülső kereszteződő szalagot, a térd biodinamikáját változtatva meg, így garantálva, hogy többször már ez ne sérülhessen.
Már nálunk is elérhető a térdízületi elülső keresztező szalag szakadására alkalmazott TPLO – műtét (tibial plateau leveling osteotomy) ami a világ egyik legelterjedtebb és egyik legkorszerűbb műtéti megoldása kutyáknál.
A műtét legfontosabb lépése a ferde, hátrafelé lejtő sípcsonti ízületi felszín (plató) merőlegesre állítása a sípcsont tengelyéhez képest. Ehhez a sípcsontot részlegesen el kell fűrészelni, s el kell forgatni, majd speciális csavarokkal és lemezzel rögzíteni. Ez biztosítja a jövőben a térdízület stabilitását és a teljes értékű, fájdalommentes lábhasználatot. A TPLO műtét következtében sem sípcsont rövidülés, sem sípcsont szögbetörés nem alakul ki.
A ritkábban alkalmazott TTA műtétnél a sípcsont elülső peremének „eltávolításával” érhető el a térdízületben a normális terhelési viszonyok helyreállítása.
A CWTO műtét a legrégebbi a fenti technikák közül, manapság már ritkábban, különösen nagy sípcsont plató szögellés esetén használjuk.
Mindegyik műtét utáni időszakra igaz, hogy az első néhány hét a legnehezebb, akkor kell védőgallért viselnie az állatnak, nem ugrálhat, csak pórázon sétálhat, a műtött végtagot kímélni kell. A lábát már 2-5 héten belül terhelni fogja, de a teljes gyógyulás (a csontok és a szalagrendszer megújulása) kb 4-5 hónapot is igénybe vehet.
A betegek mihamarabbi felépülése érdekében javasoljuk a műtét utáni fizioterápiát.
A térdkalácsficam (patellaficam) szinte a leggyakoribb csontozatot érintő fejlődési rendellenesség a csípő illetve könyök diszplázia után. Térdkalács ficam esetén a térdkalács nem az árkában fut, hanem annak külső vagy belső oldalán. Attól függően, hogy a végtag deformitások hatására az extenziós tengely melyik irányba tér el a végtag tengelyétől, és így a térdkalács melyik oldalra tér ki árkából, lateralis és medialis patellaficamról beszélünk. Főként a kistestű kutyákban gyakori (yorkshire terrier, havanaise, mopsz, stb.), de előfordulhat nagytestű kutyák esetén is.
Mivel a betegség örökletes hajlamot mutat, ezért a csípő diszpláziához hasonlóan nagyon lényeges szempont a betegség megelőzése szűrések segítségével. Rendelőnkben lehetőség van a patellaficam szűrésére, valamint értékelésére is.
Tünetek:
Változóak lehetnek a fokozattól és életkortól függően. A sántaság eleinte többnyire nem állandó és csak akkor jelez fájdalmat az állat, amikor a rendellenes helyzetű térdkalács és a vele szemben lévő combcsont ízületi porcfelszíne elkopott. A ficam súlyosságának növekedésével növekszik a sántaság és a fájdalom is.
Következménye:
A térdízület fokozott mértékű kopásához, degeneratív elváltozáshoz – artrózis, folyamatos sántasághoz és fájdalomhoz vezethet.
Diagnózis:
A patella ficam és annak fokozata fizikális vizsgálattal megállapítható, röntgen vizsgálattal a végtag csontjainak görbületét lehet detektálni.
Amennyiben a kutyának térdkalács ficama van, úgy a fizikális vizsgálat során a térdkalács az árkából egy kattanó érzéssel kirakható oldalra, ha ficamodott állapotban van, akkor visszahelyezhető. Normál ízület esetében ezt nem lehet megcsinálni.
Kezelés:
Konzervatív terápia: Leginkább kistestű fajtáknál, I. fokú ficama esetén. Kúraszerűen adott fájdalomcsillapítókkal, valamint az ízületi nedv termelését fokozó illetve az ízületi porc regenerációját elősegítő készítményeket hosszú távú adásával.
Műtéti ellátás: Adott esetben szükségessé válhat a térdkalácsficam műtéti megoldása is. Lényege a térdízület anatómiai viszonyainak megváltoztatása úgy, hogy a térdkalács az árkából ne tudjon oldalirányba elmozdulni. Hogy mit kell korrigálni és milyen fokban, sokszor csak műtét közben lehet meghatározni.
Fontos megjegyezni, hogy műtéti eljárással sem lehet tökéletes ízületet alkotni, de a későbbi degeneratív ízületi elváltozás fokát csökkenteni, kialakulásának sebességét lassítani lehet vele.
Sebészeti központunkban kiemelten foglalkozunk a csonttörések műtéti megoldásával. A csontok rögzítésénél, stabil, minimal invazív technikákat használunk a törött végtagok fájdalommentes gyógyulása érdekében. A csontok rögzítésére modern implantátumokat használunk a legmagasabb követelményeknek megfelelő.
A betegek mihamarabbi felépülése érdekében fizioterápiát biztosítunk képzett fizioterapeutánk segítségével.